Szorakozás :)))

Nox-Titok

Álmodó csillagok, szerelmes illatok-, csodák.
Végtelen pillanat: átölel, nem szalad tovább.
Várom az angyalok csillogó-ringató dalát.
Úgy szoríts, úgy szeress, feledjek minden más magányt!

Ellopnák, elvennék: ne hidd, hogy megérthetnék-,
holnap gondolj rám úgy, mintha véletlen álom lennék!

Refr.:
Érezlek, elhiszlek, őrizlek-, nem kell, hogy félj!
De szívünket szédítő titkunkról soha, soha ne mesélj.
Nem múló vágyakkal éhezlek, kívánlak rég-,
tűzgyújtó, gondűző csókodból soha, soha nem elég!

Fénytelen hajnalok, végtelen űr vagyok-, nem látsz.
Éjszakák, nappalok, üvöltve hallgatok-, nem vársz.
Időnk már elveszett, meglelni nem lehet-, nincs már.
De részemmé vált, és nem tűr meg mást, csak kínt-,
kínt, ami mindent elzár.

Elszürkül, elfárad, elhamvad minden emlék-,
s majd úgy gondolsz rám, mintha véletlen álom lennék...

Belga:Zsolti a béka

Eyo* !Respekt és tisztelet Zsoltinak, a békának
A halálos leveli stílus megalapítójának
A négylábú varangytechnika megújítójának
A kétéltű stílusok nagy tudójának
Akit kiközösítettek ebihal korába'
Mert később nőtt ki a jobb mellső lába
Aztán egyedül vándorolt mocsárról mocsárra
Rátalálni az egyetlen igaz stílusra
Ki tudja, meddig tanult, de most itt van
És legyőzhetetlen
Bárkivel nyíltan kiáll
Aki megsérti a vadon törvényét
A sasnak is a múltkor lerúgta a veséjét. Béka!
Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a bé-kaaaaa,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a bé-kaaaaa

Zsolti a béka,
Figyeld, hogy nyomja le épp a környezetszennyezőket,
Ez zöldövezet, védd a növényzetet
Gondold meg, a szemeted hova teszed, brekk
Szszs hé húzd el a csíkot, mondta a béka
És leverte a gyíkot, mert a tóba piszkított
Jön egy kocsi, kiraknak egy hűtőszekrényt
A pitypangokra rá
De jön Zsolti és egyetlen mozdulattal
Elrontja a kocsit, Bre-ke-ke
Háromig számol, addig szedd össze a
Csikket meg a papírt
Mert Zsolti palacsintává lapít
Shaolin béka box tekeri, vekeri
Lekeni bekeni haver a leveli lever
Olajos hordó, úszik a tavába,
Aki bedobta az már rég kórházba BREKK
Kutykurutty haver ne szemetelj,
Mert Zsolti a béka eltöri a fejed.
Break your head, Break your head
Breki down, breki down brekibrekidown

Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a bé-kaaaaa ,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a bé-kaaaaa

Segítségül hívott bagett törik el
Kiborult a só a térségben
Nem egy vakondoknak lett sós a háta
Nem egy bögölynek lett sós a nyála
Róka néni támadt egy félküllős megtévesztéssel,
De Zsolti besózta egy harmatos csalánütéssel
Csápoló macskakő a mandula nővérnek
És a fakutya pihenő állásból indító Csóka Picinek
Vadalmás, túrós, gatyában-durranós rajtaütés, nem pite
A holnap elszállított farakásnál lévő
Tegnap óta leszáradt bokor előtti háromnak
De még nem látják, mert ő a mögötte van
Íjá már itt is van

Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a bé-kaaaaa,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a béka,Zsolti a bé-kaaaaa




*Éjjó: A rapperek a számok elején általában ezt mondják.

Edda :A kör

Kör közepén állok,
Körbevesznek jó barátok
Körbevesznek jó barátok és rosszak.

Kör közepén állok,
Így könnyen eltaláltok
Így könnyen eltaláltok, rosszak.

Ref.:(2x)
Ha egyszer odébbállok,
A kör közepébõl majd hiányzok,
Rám többé nem találtok, rosszak.

Bohóc vagyok, de bátor,
Pofonoktól ég az arcom
Pofonoktól piros az arcom, kaptam.

Nem adom fel, tudjátok
Láthatatlan, lapos sumákok
Istenem, de sokan vagytok, rosszak!

Refr.:(2x)
Ha egyszer odébbállok,
A kör közepéből majd hiányzok
Rám többé nem találtok, rosszak.

Hitványak az álmok,
Ha mindent eltakartok,
Fekete függöny mögé zavartok, rosszak.

Könyöröghetek bárhogy,
Éles késsel rám vadásztok,
Ha megtaláltok, kicsináltok, rosszak.

Refr.:(6x)
Ha egyszer odébbállok,
A kör közepéből majd hiányzok
Rám többé nem találtok, rosszak.

Children os Distance:elmékezz rám

Hazudnék, ha mondanám, hogy nem tör rám a gondolat,
Hogy lesz amikor már csak úgy hallhatod majd a hangomat,
Hogy felteszed a lemezem, hogy szóljon a rímek hegye,
De ha hívni próbálnál túl késő, nem lesz aki felvegye.
Így egy kicsit megkésve, itt hagyom most emlékbe,
Mind azt, ami ennek kapcsán szivárgott az elmémbe.
Elvégre már olyan régen belopták a fülembe,
Hogy gondosan pakolgassam a szavakat az ütemre.
Létezésem értéke és elmúlásom rém képe
Beolvadt a zenémbe (de lehet, hogy nem kéne)…
Mert miért ne? Kit érdekel minek mi a mértéke
Úgy is por és hamu lesz mindegyikünk a végére.
Ha szerencsém van esetleg még azt a kort is megérem,
Hogy földi létem tágabb összefüggéseit megértsem.
És ezt soha nem kérem, de mindig reméltem,
Hogy tovább él az emlékem a barátaim lelkében.


Refr.(Kriszta, Horus):
Emlékezz rám, mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem.

Emlékezz mennyire szerettél,
Mennyire fájt mikor elmentél.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem


2.vsz.(Carp-E):
Emlékem majd így hagy nyomot, ha véget ér az életem,
De pont azért, hogy te is érts, az én emlékem éltetem
Bár bánatomban egyedül sokszor eltöprengtem rajta
Egy tükörben az életem, vagy csak a látszat eltakarja?
Vajon számít e rám valaki, vajon lesz e kinek hiányzok?
Vajon szeretnek majd akkor is, ha néha én is hibázok?
Az idő távlatából, majd egyszer jussak azért eszedbe
Remélem, hogy te is örülsz, az emlékemen merengve
Nevemre már nem emlékszel, egy ismeretlen folt csupán
Csak elmosolyodsz rajta, hogy én néztem rád oly bután
Lehet, hogy nem szerettél, de bár csak én lennék az egyetlen
Kinek emléke megmarad, hiszen ezért mindent megtettem
Most kettesben csak én meg te, a zenész és a hallgató
Ez érted szól, hisz emlékünk most így dalban hallható
Én szeretettel adom ezt, remélem érzed azt hogy hozzád szól
Hozzád, és ezt ezért írtam, majd veled lesz, ha elalszol.


Refr.(Kriszta, Horus):
Emlékezz rám, mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem.

Emlékezz mennyire szerettél,
Mennyire fájt mikor elmentél.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem.


3. vsz.(Horus):
Erdő mélyén dús fa lombját, fújja még a szél,
Egyedül csak én nem értem, miről mit beszél.
Bánatomban forgolódom, görnyedek a földre,
Egyszer megígértem szeretni foglak téged mindörökre.
De elhagytál, nincs tovább, vége minden szépnek,
Nem maradt már semmi csak egy ének, fel az égnek.
Még mindig hiányzol, minden nap gondolok rád,
Minden percben fognám kezedet, csókolnám a szád.
Megtanultam szeretni, és te segítettél ebben,
Még mindig szeretlek, nem tudom kifejezni szebben.
Már csak ennyire vagyok képes, már csak ennyi telik tőlem,
Dallamok mögé rejtőzöm mert mind idáig féltem.
Talán utoljára mondom el mit érzek, de ez így marad,
A hős szerelmes távozik, most véget ér a színdarab.
Szívem mélyén magam mögött hagynám ezt a világot
Csak annyit kérek emlékezz rám, és ne kérdezd meg ki bántott.

Refr.(Kriszta, Horus):
Emlékezz rám, mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem.

Emlékezz mennyire szerettél,
Mennyire fájt mikor elmentél.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem




4.vsz.(Shady):
Szavam szívekbe fúródó tollból indítható rakéta,
Így nyomot hagy az éterben, megérzi a planéta.
De aki a hallgatásom nem érti az a beszédemet sem
Aki meg nem lát a sorok mögé, hogy is várhatnám, hogy megértsen.
Ez az életem emléke, emlékeztet elméket
Hogy már nem vagyok itt, de néha mégis fellépek.
Csak játszottam és kacagva ástam a síromat,
Most meg a sírköves a sírkőre valami szívhez szólót írogat.
Bocsánat, ha most könnyes szemmel szemléled ezt,
Így az idő távlatából már minden másképp fest
Egyszerű ember voltam, egyszerű szavakkal
Tele félelemmel, jah hatalmas falakkal
Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem.
Nevem alá pedig ezt a pár kósza sort vésettem:
Születtem 80, éltem halálomig,
De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik.

2x Refr.(Kriszta, Horus):
Emlékezz rám, mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem.

Emlékezz mennyire szerettél,
Mennyire fájt mikor elmentél.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem

Quimby : Most múlik pontosan

Most múlik pontosan,
Engedem had menjen
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam egyetlen
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem
Villámlik mennydörög
ez tényleg szerelem.

Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár
tátongó szívében szögesdrót
csőrében szalmaszál
Magamat ringatom,
még ő landol egy almafán
az Isten kertjében
almabort inhalál

Vágtatnék tovább veled az éjben
Az álmok foltos indián lován
Egy táltos szív remeg a konyhakésben
Talpam alatt sár és ingovány

Azóta szüntelen
őt látom mindenhol
Meredten nézek a távolba
otthonom kőpokol
szilánkos mennyország
folyékony torztükör
szentjánosbogarak fényében tündököl

Egy indián lidérc kísért itt bennem
Szemhéjain rozsdás szemfedő
A tükrökön túl fenn a fellegekben
Furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat